Kicsit tanácstalan vagyok, hogy mit is írhatnék, mutathatnék, amit ne tudna az egész világ a tegnapi, brazil-német, ‘történelmi’ meccset illetően. A hazai és nemzetközi sajtó többszörösen feldarabolta, ledarálta, megcsámcsogta és még utána is lehúzta a lehető legtöbb bőrt az eseményről - röpke egy nap alatt. Megy a mutogatás, hibáztatás, átkozódás, ki nem teszi soha többé a lábát a pályára, előszednek mindent, amit lehet. A média hisztérikus felhajtásának köszönhetően nemzeti tragédiát csináltak belőle. Sokan szégyellik, megvetik és hátat fordítanak most az egésznek. Szerencsére a többségnek is tele a mindene a sok agymosó ostobasággal, egymásra uszítással, amit a média olyan gyönyörűen művel. Próbálják ésszerűen értelmezni, hogy miért történt mindez, minek a következménye, honnan és miért indult.
A sárdobáláson túl vannak higgadt vélemények is arról, hogy remélhetőleg Brazília szembesül a saját hiányosságaival, hibáival és problémáival és fontos tükröt állít mindannak, ami az országban történik - az élet minden területén.
Igen, volt egy kis balhé tegnap, de elenyésző ahhoz, ami lehetett volna. Jelentettek minden városból, pár ember balhézott és kész. Ne feledjük, egy 200 milliós országban vagyunk. A világ is kajánul, boldogan csámcsog az egészen - legalábbis a világsajtó.
Azoknak a braziloknak, akik valóban el vannak szállva, határt nem ismerve az önzőségben, nagyképűségben, arroganciában és pénzhajhászásban, ez valóban fontos tanulópénz. Ebben a felgyorsult gazdagási fejlődésben, kapkodásban, harácsolásban kicsit nem árt leállni. Hátha kicsit érik a kobak is.
Több helyivel beszélgetve a brazil foci hanyatlását 2002-től datálják, vagy még előtte. Csak a világ látja úgy, hogy a brazilok még mindig focinemzet - sajnos már régóta eltünőben a kultúrája és a szeretete ennek. Talán pont ezért volt jó ez a csúnya kikapás. Ilyen világ előtti szembesítéssel nem tehetnek mást, mint változtatniuk kell a jelenlegi helyzeten. Reménykedtek a csodában, de senki nem áltatta magát azzal, hogy megnyerik ezt a VB-t. Persze ilyen kemény leckére sem számítottak.
Bonyolult az ország minden szempontból, hatalmi kérdések és mindig az egyén és a pénz kérdése. Mindent gyorsan-gyorsan, könnyen.
Ott voltunk a Fan Fest-en, tényleg sokkoló és nagyon szomorú volt látni ezt a leblokkolást és ami utána jött. Ma reggel is gyomorgörccsel keltem (fura,mi? :) ), az emberem azóta is hibernált állapotban.
Gyenge, női mivoltom csak azt látja, ahogy azoknak a kölköknek (a játékosoknak) ott kellett játszaniuk ország-világ előtt ilyen nagy szégyenben. Sok brazil gonoszul, megvetően, haraggal ordíbálta, hogy milyen szégyen. Kíváncsi lennék, ki lett volna képes keresztülmenni mindezen. Mi lesz azokkal a kölykökkel, mélyen a lelkükben… Beszélhetnénk erről napokig. Majd összeszedem a gondolataim és írok picit erről is.
Attól még a VB folytatódik. Hallom, az argentin-holland meccsen még nem rugtak gólt, következik a hosszabítás. Lássuk hogyan alakul a vége, az egész világbajnokság vége.
Nem árt erről az egész, generációkon keresztül is visszhangzó VB-ről három kategóriában beszélnünk: maga a VB, a brazil csapat története és a VB szervezése körüli hajcihő, korrupció és tüntetések. Mindhárom külön lexikont érdemel, mert mindez olyan fantasztikus, szörnyű, intenzív, kiszámíthatatlan és meglepetésekkel teli volt, amit a legvadabb brazil szappanoperában sem látunk…
Folyt. köv. - még jó pár felvonásban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.