HTML

Kicsoda,micsoda?

Friss topikok

2013.05.21. 20:47 kalandiparos

Rólam

Elengedhetetlennek tartom, hogy hatalmas rajongótáborom kellő mennyiségű információval rendelkezzen személyemet és ittlétemet illetően.

Hogy a fenébe kötöttem ki Brazíliában, amikor mindenki Franciaországba adott férjhez? Valójában már gyerekként is Izaura igazságtalan sorsa miatt búslakodtam és telitorokból üvöltöttem a ‘Sorámuszifoj’-t.  Előzményként legyen elegendő eme egy éves összefoglaló: 10 perccel újév előtt kirakott a pasim, 3 nappal a 30. születésnapom előtt kirugtak a hőn utált munkahelyemről és 2 nappal a londoni kis kiruccanásom előtt kipakoltak a kedves luxuslyukamból.
A világ másik sarkába való költözésem is hosszas tervezés eredményeként valósult meg: 3 héttel a nagy út előtt tudhattam a kezemben azt a bizonyos repülőjegyet, hogy a újévet már az újvilágban boldogságban, szmogban, jókedvben  és reményteljesen tölthessem. Azóta számomra is a ‘borsó meg a héja’ helyi viszonyoknak megfelelően a ‘rizs meg a bab’, hajtok, túlpörgök, kreálok, szeretek, nevetek, bizonyítok, harácsol(nék), akarok és nagyokat pislogok, majd jól összeszedem magam. S bár úgy tűnik, hogy jó öreganyánk, az Európa, valamiért orol rám (én viszont szeretem a gringa-létet), az eszencia, az a bizonyos magyaros íz mégis sokszor hiányzik a paradicsomi létből. Ezt az ízt jelenti a család és a barátok, azok a fantasztikus beszélgetések, jókedv és szemtelenül sok mulatság, ami kitöltötte eddigi életem. Ezt idővel szeretném gyakorlatba bevezetni és lehetőleg be(piros)aranyozni az itteniek életét. Addig viszont annál több felfedezni és meghódítanivaló van itt. Azt, hogy milyen a maracuja illata, a szamba ritmusa, a világ legszórakoztatóbb csűrhéjének felszabadult jókedve,  hogyan válik az ember a munka rabjává, miért várhat minden holnapig és mi is az a ‘módocska’, amivel mindenre van megoldás, örömmel megosztanám veletek. Igen, én is link lettem, privátban Mary Poppins, igában Iron Lady, így talán sikerült bepótolnom a sok-sok elmaradott beszámolót és inkább én zaklatnálak benneteket beszámolókért.

Ha esetleg abban megtiszteltetésben lenne részem, hogy olyan olvassa a blogom, akit nem ismerek személyesen, köszönöm a kedves figyelmet, remélem sikerül egy kis napfényt és vigyort vinnem a mindennapokba, objektív képet alkotnom a nagy (latin) amerikai álomképről és önbizalmat tunkolni abba a fene, magát alábecsülő magyar fajtájába.

Csókok és saudades.